Emlékérme kibocsátási program 2018!
Összeállt az MNB 2018. évi emlékérme-kibocsátási programja
Budapest, 2017. május 8. – A Magyar Nemzeti Bank a tematikákra vonatkozó nyilvános konzultációt követően összeállította a 2018. évi emlékérme-kibocsátási programját. Tíz témában, négy korábbi sorozatot folytatva, valamint egy új, Magyarország megyéit bemutató sorozatot indítva, összesen 20 emlékérmét tervez kibocsátani a jegybank 2018-ban. Két arany, nyolc ezüst, egy önálló színesfém, valamint a nemesfém emlékérmék színesfém változatai szerepelnek a programban, amely „formabontó” emlékérmékkel is gazdagodik. A 2018-as emlékérme-kibocsátási programról szóló nyilvános konzultáció keretében az egyik vezető internetes hírportálon publikált szavazási lehetőséggel élve, közel tizenkétezer voks érkezett a meghirdetett tematikákra, és számos további témajavaslatot is beküldtek az emlékérmék iránt érdeklődők. A konzultáció eredményeit is tekintetbe vevő 2018. évi emlékérme-kibocsátási program összetételében és kivitelezésében is sokszínűnek ígérkezik. Folytatódnak korábbi években megkezdett, a gyűjtők körében népszerű emlékérme-sorozatok, de jeles történelmi évfordulók, illetve remélhetőleg szélesebb körű érdeklődésre is számot tartó nemzetközi sportesemény egyaránt megjelennek az érméken.
A 2018-as év emlékérme újdonsága lesz a különleges formájú, alakjában Magyarország térképének körvonalát követő veret (Magyarország érme), amely egy Magyarország megyéit bemutatni hivatott új sorozat bevezető darabja lesz. Bővül az emlékérmék kivitelezési módja is: az érmék felületének vegyi és mechanikai koptatással elért mesterséges „öregbítésével”, ún. patinázással, az érmék alapanyagához igazodó, mégis újszerű színhatást kölcsönző kivitelezéssel készül jövőre az I. világháború befejezésének 100. évfordulója színesfém érme és a Magyarország érme színesfém változata. A Magyarország emlékérme nemcsak alakjában és kivitelében lesz különleges, tervezésére nyílt pályázatot fog kiírni a jegybank. A 2014 óta érvényben lévő értékesítési politikának megfelelően minden nemesfém emlékérmének megjelenik a 2000 Ft-os címletű színesfém változata is. Ez a kivitel nem csupán a választékot bővíti, hanem kedvező ára miatt elősegíti az emlékérmék népszerűsítő, tájékoztató szerepének még hatékonyabb érvényesülését. Az MNB a változtatás jogát fenntartja. A végleges adatokat a Magyar Közlönyben megjelenő MNB elnöki rendeletek határozzák meg.
Forrás: MNB
Tippek!
A Magyar Nemzeti Bank 1968 óta rendszeresen bocsát ki forint emlékérméket az ország jelentős történelmi-, tudományos-, kulturális eseményei, évfordulói és nemzetközi események kapcsán. A jegybank az emlékérmék kibocsátásával szeretné felhívni a figyelmet közös értékeinkre, és hozzájárulni a méltó megemlékezéshez. Az MNB célja, hogy az emlékérmék amellett, hogy törvényes fizetőeszközként értéket képviselnek, mindannyiunk számára szimbolikus értéket is hordozzanak. Ezért az MNB a 2018. évi emlékérme-kibocsátási programhoz kapcsolódóan nyilvános konzultációt hirdet, amelynek keretében bárki véleményt nyilváníthat a kibocsátandó forint emlékérmék témáját illetően.
Az MNB a 2018-ban kibocsátandó forint emlékérmék tematikájára vonatkozó végső döntését a nyilvános konzultáció tapasztalatait is figyelembe véve hozza meg, majd ezt követően kerül sor az emlékérmék anyagának, névértékének és technikai paramétereinek meghatározására.
A nyilvános konzultáció időpontja:
2017. február 1-28.
Az eddigi gyakorlatnak megfelelően az MNB több szervezet (a Magyar Nemzeti Múzeum, a Miniszterelnökség, a Magyar Numizmatikai Társulat, a Balassi Intézet, a Magyar Pénzverő Zrt., a Nemzeti Örökség Intézete – a továbbiakban: NÖRI –, a Műszaki és Közlekedési Múzeum és a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete) véleményét is kikérte az emlékérme-kibocsátási program tematikájának összeállításához.
A beérkezett javaslatok alapján, figyelembe véve a megkezdett gyűjtői sorozatok folytatását is, a 2018. évi emlékérme-kibocsátási program tematikáját az alábbi tartalommal bocsátja a jegybank nyilvános konzultációra:
ARANY EMLÉKÉRME TEMATIKA
Semmelweis Ignác (1818. július 1.–1865. augusztus 13.) születésének 200. évfordulója
Semmelweis Ignác, az „anyák megmentője”, a világon elsőként statisztikai adatokra és saját tapasztalataira alapozva felfedezte, hogy a gyermekágyi láz nem járvány. Ok-okozati kapcsolattal igazolta, hogy az addig kiemelkedően magas halálozási arányszámmal járó gyermekágyi láz, illetve az azt okozó fertőzés a szülő nőkkel kapcsolatba kerülő személyek gondos kézfertőtlenítésével teljes egészében megelőzhető. Az általa vezetett szülészeti osztályon 7%-ról 1%-ra esett vissza a halálozási arány. Az általa javasolt prevenció forradalminak számított, 30 évvel megelőzte korát, ezért módszerét nehezen fogadta el az akkori orvostudomány.
A sebészeti antiszeptikus elv előfutára és az aszeptikus nőgyógyászati és szülésvezetési gyakorlat megteremtője volt.
Semmelweis Ignác munkásságának jelentősége és a 200. születési évfordulója okán, arany emlékérme kibocsátását tervezi az MNB.
Habsburg Albert /1437–1439/ aranyforintja
A „Középkori magyar aranyforint” sorozat 2012-ben indult az I. Károly aranypénzét megjelenítő emlékérmével azt a célt tűzve ki, hogy a legelső aranyforinttól II. Lajos Madonnás pénzérméjével bezárólag az összes középkori aranyforintot bemutassa. A középkori aranyforintok jó minőségű, értékálló pénzek voltak, amelyeket a nemzetközi kereskedelemben is szívesen elfogadtak.
A magyar uralkodók közül I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Mária, Luxemburgi Zsigmond, Habsburg Albert, I. Ulászló, Hunyadi János, V. László, Hunyadi Mátyás, II. Ulászló és II. Lajos bocsátott ki aranyforintot. A sorozat eddig megjelent tagjai követték a királyok uralkodásának sorrendjét, legutóbb 2016-ban Luxemburgi Zsigmond aranyforintjával gazdagodott a sorozat. Ezt az alapelvet megtartva, 2018-ban Habsburg Albert magyar királyként kibocsátott arany pénzeit tervezi az MNB emlékérmén megjelentetni.
Árpád-házi Szent Piroska (1088 táján–1134. augusztus 13.) születésének 930. évfordulója
Szent László (1077–1095) magyar király és Adelhaid rheinfeldi hercegnő (?–1090) elsőszülött leánya, II. Komnénosz János bizánci császár felesége. Szülei halálát követően Könyves Kálmán udvarában nevelkedett, majd az ország diplomáciai érdekeit követve a bizánci trónörökös felesége lett. Rendszeresen fogadott Magyarországról érkező küldötteket, szentföldi zarándokokat, többször közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között. Ő alapította Konstantinápoly egyik legfőbb kolostorát, a Pantokrátor-kolostort és a vele egybeépített 50 ágyas karitatív kórházat, mely a későbbi arab és európai kórházak építésekor is mintául szolgált. A katolikus és az ortodox egyházban is szentként tisztelik.
A 2017-ben Szent Margittal indult, az Árpád-házi magyar szenteket bemutató sorozat következő tagjaként Árpád-házi Szent Piroska emlékére arany emlékérme kibocsátását tervezi az MNB.
EZÜST EMLÉKÉRME TEMATIKÁK
Aktuális évfordulók, események
A Szózat megzenésítésének 175. évfordulója (1843. május 10.)
A Szózat a magyarok nemzeti éneke a Himnusz mellett. A második himnuszunknak is aposztrofált költeményt Vörösmarty Mihály 1836-ban szerezte, a magyar műdalok atyjának tartott Egressy Béni 1843-ban zenésítette meg. Bartay András, a Nemzeti Színház igazgatója 1843-ban írt ki pályázatot a Szózat megzenésítésére. A bírálóbizottság - soraiban a költő, Vörösmarty Mihály, Erkel Ferenc és Mosonyi Mihály zeneszerző - Egressy alkotását egyhangú tetszéssel fogadta. A pesti polgárok között is sikert aratott. A mű ősbemutatójára 1843. május 10-én került sor a Nemzeti Színházban.
Az évforduló nemzeti és zenetörténeti jelentősége okán az MNB ezüst emlékérme kibocsátását tervezi.
Görgei Artúr születésének 200. évfordulója, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója – 1818. január 30.
Görgei Artúr (1818. január 30.–1916. május 21.) honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére. Polgári végzettségét tekintve vegyész, 1848 előtt e területen is kiemelkedő eredményeket ért el.
Az 1848-49-es szabadságharc egyik legtehetségesebb hadvezére, a magyar honvédsereg első győzelménél (Pákozd) kulcsszerepet játszott, és az ozorai győzelemben is oroszlánrésze volt.
Kossuth Lajossal katonai és politikai nézeteltérései voltak, a Függetlenségi Nyilatkozattal nem értett egyet, ennek ellenére hűséges maradt a debreceni kormányhoz. A tavaszi hadjárat sikereihez is nagyban hozzájárult a magyar honvédsereg fővezéreként. A császári és a cári seregek túlnyomó erőfölénye miatt a szabadságharc sorsa megpecsételődött a döntő temesvári vereségnél, amelyet követően Kossuth minden tisztségéről lemondott, és Görgeit teljhatalommal ruházta fel, aki tábornokaival egyetértésben 1849. augusztus 13-án Világosnál letette a fegyvert.
Az évforduló kapcsán az MNB ezüst emlékérme kibocsátását tervezi.
Az első népoktatási törvény (1868. XXXVIII. tc.) 150 éves évfordulója–1868. június 23. vagy december 15.
Eötvös József a Vallás és Közoktatási Minisztérium vezetőjeként kidolgozta a közoktatás polgári megreformálásáról szóló törvényjavaslatát, mely 1868. június 23-án került a képviselőház elé, az uralkodó végül december 15-én szentesítette.
Az 1868. XXXVIII. tc. - több európai országot megelőzve -, Magyarországon bevezette az általános tankötelezettséget. Ugyan nem mondta ki az ingyenes oktatást, de a tandíjfizetés terhe alól mentesültek a szegények. A törvény következtésben létrejött a hatosztályos elemi népiskola. Rendelkezett a XXXVIII. tc. a tanítóképzésről, definiálta az állam szerepét az oktatásban, szabályozta az iskolák felügyeleti rendszerét, meghatározta a tantárgyakat. Eötvös nemzetiségi toleranciáját igazolta az a rendelkezés, hogy minden gyereket az anyanyelvén oktassanak a népiskolában.
Az évforduló kapcsán az MNB ezüst emlékérme kibocsátását tervezi.
Hevesy György 75 éve kapott Nobel-díjat – a magyar Nobel-díjasokat bemutató sorozat következő tagjaként.
A radioaktív nyomjelzés Nobel-díjas felfedezője, aki e módszert diadalra is vitte azzal, hogy feltárta a legfőbb alkalmazási területeket, mindenekelőtt azt, hogy a módszer alkalmazható az élő szervezet vizsgálatára. Felfedezésével új tudományágat, a nukleáris orvostudományt alapozta meg.
Budapesten, Berlinben és Freiburgban folytatta kémiai tanulmányait, majd 1908-ban Freiburgban doktorált. Rutherford laboratóriumában dolgozta ki a radioaktív nyomkövetés elvét 1911-14 között, de gyakorlati alkalmazására még 2 évtizedig kellett várni.
Az I. világháború alatt kutatásait Budapesten folytatta a hadszolgálat mellett. Bohr Koppenhágába hívta, ahol mintegy mellékszálként 1922-ben a holland Costerrel felfedezte a periódusos rendszer 72. elemét.
1943-ban neki ítélték a kémiai Nobel-díjat „az izotópok indikátorként való alkalmazásáért”. A Nobel-díj lehetővé tette, hogy svéd állampolgárként Stockholmban telepedjen le.
Ott elsősorban az anyagcsere-folyamatok elemzésével foglalkozott. Kiterjesztette vizsgálatait a vas anyagcseréjére, majd hozzáfogott a vér tanulmányozásához. Az általa kidolgozott módszereket mind a mai napig rutineljárásként alkalmazzák a klinikákon, így őt tekinthetjük a nukleáris orvostudomány megalapozójának
Az évforduló kapcsán az MNB ezüst emlékérme kibocsátását tervezi a 2012-ben megkezdett, magyar Nobel-díjasokat bemutató emlékérme-sorozat részeként. (A sorozat korábban megjelent érméi: 2012. Szent-Györgyi Albert, 2013. Wigner Jenő, 2014. Bárány Róbert, 2015. Zsigmondy Richárd)
XXI. Labdarúgó Világbajnokság
2018. június 14. és július 15. között Oroszországban rendezik meg a XXI. Labdarúgó Világbajnokságot. A rangos sportesemény tiszteletére a jegybank ezüst emlékérme kibocsátását tervezi. A Magyar Nemzeti Bank több évtizedes hagyománnyal rendelkezik a világ kiemelkedő sporteseményei megünneplésében. A sporteseményekről való megemlékezés gyakorlata 1980-ban indult a XIII. Téli Olimpiai Játékokkal, 1981 óta[1] a labdarúgó világbajnokságok is rendszeresen megjelennek emlékérméken. A nyári olimpiai játékok tiszteletére elsőként 1984-ben bocsátott ki emlékérmét a központi bank.
A XXI. Labdarúgó Világbajnokság kapcsán ezüst emlékérme kibocsátását tervezi a jegybank.
Egri Vár
Az Egri Vár története Szent István koráig nyúlik vissza, aki püspökséget alapított Egerben. A mai kővár falait az egri püspök parancsára emelték a tatárjárás után. Kulcsfontosságú védelmi szerepet játszott a Magyar Királyság végvárrendszerének részeként. Ezer éves történetének leghíresebb eseménye az 1552-es ostrom, amikor a Dobó István várkapitány által vezetett kétezer fős védősereg közel harmincszoros török túlerővel szemben hősiesen megvédte a várat, melyet Tinódi Lantos Sebestyén megénekelt, illetve Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében is megörökített.
Kettős várfala külső- és belső várra tagolja az Egri Várat. Ez utóbbi a vár legősibb és legfontosabb része, udvarában áll a város legrégebbi épülete, az egyemeletes püspöki palota. A vár területén találhatók a Szent István korából származó keresztelő kápolna, valamint a XII. századi román kori székesegyház maradványai.
Az MNB 2018-ban az Egri Várnak emléket állító ezüst érmével tervezi folytatni a 2004-ben indított Magyar Várak sorozatot. (Az emlékérme-sorozat eddigi elemei: 2004. Visegrádi Vár, 2005. Diósgyőri Vár, 2006. Munkácsi Vár, 2007. Gyulai Vár, 2008. Siklósi Vár, 2015. Kőszegi Vár)
SZÍNESFÉM EMLÉKÉRME TEMATIKÁK:
Aktuális évfordulók, események:
100 évvel ezelőtt véget ért az I. világháború, kikiáltották az első magyar köztársaságot – 1918. november 16.
Az I. világháború 1914-18. között összesen több mint 15 millió ember halálát okozta, és bár a szarajevói merénylet volt a közvetlen kiváltója, a tényleges oka a korabeli gyarmat- és érdekeltségrendszer újrafelosztásáért folytatott harc volt.
A háború alatt meggyengült Oroszországban forradalom döntötte meg a cári hatalmat, a háború végére az Osztrák–Magyar Monarchia szétesett, valamint a német területszerzés illúziója is szertefoszlott.
Magyarország az I. világháborút a vesztes Központi Hatalmak oldalán fejezte be. A Károlyi-kormány 1918. november 13-án aláírta a belgrádi egyezményt, melyben délen jelölték ki a demarkációs vonalat, az antant csapatok a Dráva-Maros vonaláig vonulhattak.
A vesztes országokban, így hazánkban is a vereség hatására forradalmak döntötték meg a fennálló rendszert. Magyarország függetlenné vált, és 1918. november 16-án kikiáltották hazánkban az első magyar köztársaságot.
Az áldozatok előtti tisztelgés, a háború lezárása és az első magyar köztársaság kikiáltásának évfordulójáról való megemlékezés indokolja a különleges, ezüstpatinázott színesfém emlékérme kibocsátását.
Fiumei úti temető – Nemzeti emlékhelyek sorozat folytatásaként
A NÖRI aktív közreműködésével 2014-ben indult a nemzeti emlékhelyeket bemutató emlékérme-sorozat, amely indítása óta évente egy taggal bővül. (2014. Somogyvár-Kupavár, 2015. Mohács, 2016. Rákoskeresztúri Újköztemető, 2017. Kossuth tér).
A nemzet nagyjai számára létrehozott sírkert gondolatát Széchenyi István vetette fel. A sírkert a 19. század közepén Pest köztemetőjeként nyílt meg, majd a század végére Magyarország legrangosabb kegyeleti helyévé vált. Itt áll többek között Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleuma, ez utóbbi Magyarország legnagyobb síremléke. A magyar történelem és kultúra kiemelkedő alakjainak itt található sírhelyei közül több mint másfél ezer védett. A síremlékek jelentős része fontos művészeti emlék, híres szobrászok alkotása. A temető parkja gazdag növény- és állatvilágáról is ismert.[2]
Az emlékérme a sorozat részeként bronzpatinázott színesfém kivitelben jelenne meg.
Amennyiben a 2018. évi emlékérme-kibocsátási program tervezett tematikájával kapcsolatban észrevételt, javaslatot kíván tenni, azt legkésőbb 2017. február 28-ig teheti meg, a következő módokon:
Levélben:
Magyar Nemzeti Bank
Kommunikációs és pénzügyi ismeretterjesztési igazgatóság
1850 Budapest
Elektronikus levélben:
Az MNB mérlegeli a beérkezett észrevételeket, javaslatokat, és azokról összefoglalót készít, amelyet a honlapján közzétesz. Az MNB az észrevételekre egyedileg nem reflektál.
[1] Az 1982. évi Spanyolországban rendezett VB alkalmából jelent meg 1981-ben az első labdarúgással foglalkozó emlékérme.
[2] Forrás: nori.gov.hu
