
2025. évi Békés vármegye, Békéscsaba színesfém emlékérme (patinázott)
Hazai vármegyék és vármegyeszékhelyek sorozat 3. elem
Egy darabka történelem emlékérmén!
névérték: 3 000
minőség: patinázott
kibocsátás: 2025.02.20.
anyag: Színesfém
finomság: Cu90Zn10
kibocsátott darabszám: 10000 darab
átmérő: 42 mm
súly: 29,5 g
tervező: Bohus Áron
Békés vármegye színesfém emlékérme
Békés vármegye az ország délkeleti részén, a Dél-Alföldön helyezkedik el. A határmenti vármegyét Szent István király hozta létre a királyi vármegyerendszer megszervezése idején, azonban területe már a Kr.e. 7. évezred óta lakott.
A vármegyében, – kiterjedt folyóhálózatának köszönhetően (területén folynak át a Körösök, a Berettyó és a Száraz-ér) – gazdag állat- és növénykultúra alakult ki.
A vármegye természeti kincsei mellett híres gasztronómiai különlegességeiről, a hungarikumként számontartott csabai, illetve a gyulai kolbászról, valamint a békési pálinkáról. Legfontosabb városai: az 1950-ben közigazgatási központtá nyilvánított Békéscsaba, a török elleni védekezésben fontos szerepet játszó, gazdag múlttal rendelkező Gyula, valamint a nagy agrár múlttal rendelkező Orosháza.
A vármegyeszékhely szerepét betöltő Békéscsaba a vármegye földrajzi és gazdasági központja, ahol a nemzetközileg is elismert festőművész Munkácsy Mihály gyermekkorát töltötte.
Előlap: A emlékérme előoldalán jobbra fent, festőpalettában megjelenítve Munkácsy Mihály arcképe látható, melytől balra három vízszintes sorban olvasható a vármegyeszékhely jelmondata: Békéscsaba Munkácsy városa. Balra lent a Békéscsabai Evangélikus Kistemplom, valamint a Nagytemplom részlete került megjelenítésre, hiszen igazi kuriózum, hogy egy város főterén két templom is helyet kapjon. A templomépületek ábrázolásától jobbra négy sorba szerkesztve olvashatóak az emlékérmék kötelező elemei: a „3000 Ft” értékjelzés, a kibocsátóra utaló „MAGYARORSZÁG” felirat, valamint a „2025” verési évszám és a „BP.” verdejel.
Hátlap: Az emlékérme hátoldalán Békés vármegye kulturális és természeti értékeit megjelenítő kollázs látható, melyet a „Békés vármegye” felirat helyez kontextusba. Bal oldalon fent, az Alföld egyetlen épen maradt téglavárának, a Gyulai várnak ábrázolása látható. Lent az Ybl Miklós által tervezett szabadkígyósi Wenckheim-kastély homlokzatának részlete rajzolódik ki. A természeti kincseket a hazánkban egyedül Békés vármegyében előforduló védett növény, a volgamenti hérics, továbbá a vármegye vaktérképszerű illusztrációjába rejtett folyók (a Sebes-, Fekete- és Fehér-Körös és a Berettyó) ábrázolása képviseli. A vaktérképen pont jelöli Békéscsaba helyét. A folyók mentén kialakult gazdálkodási rendszer jelentőségét mutatja, hogy az hosszú évekig ellátta a vármegyét élelmiszerrel. Az emlékérmét Bohus Áron iparművész tervezte. Mesterjegye a hátoldalon jobbra lent található.